Uniunea Europeana Guvernul Romaniei POS Mediu Consiliul Judetean Covasna Instrumente structurale
Bodoki- és Baróti hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz Tőzegláp, Lassúág-Honcsok Tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír természetvédelmi területek  megfelelő kezelése

Főoldal

Az uráli bagoly állomány monitorizálása2022-10-31

A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen október és november folyamán végezzük az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálását. A faj területjelző hangjának lejátszása után megjelenik az itt élő példány, kíváncsian a behatoló személyét illetően.

Fotó: ANTAL Esztilla

„Zöld Hét” 2022-10-14

A „Zöld Hét” iskolai program keretén belül a sepsiszentgyörgyi Mihai Vitezul kollégium V., VI., X. és XII. osztályos tanulói végigjárták a Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ által létesített sugásfürdői, málnásfürdői és rétyi tanösvényeket az intézmény munkatársainak szakvezetésével.

Köszönjük az együtmüködés lehetőségét, az érdeklődést és a bizalmat.

Esemény2022-10-10

2022 október 08.– án a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csapata résztvett és segített a „Háromszék – újabb élmények két keréken ’22. Lucian Mîndruță-vel” esemény lebonyolításában.

https://www.facebook.com/visit.covasna/posts/pfbid033ayPMmKj3fU5G4GW1YaF93HcGRDJH9kATcDsXzdNv1CsuWi2JkNx3VS1yH2qy3jUl

 

Szerencsés végkifejlet2022-09-22

Az 59 éves zágoni férfit két nap keresés után élve találták meg az erdőben a faluból a munkahelyeként szolgáló esztenára vezető ösvényen. A Kovászna megyei hegyimentők az UT2000 hordágy segítségével szállították és átadták a hipotermás tüneteket mutató személyt a SMURD egységnek.

Gyakorlatozás az örkői bányánál2022-07-28

A Kovaszna Megyei Hegyimentő Közszolgálat tagjai az önkentesekkel  közös gyakorlatozást tartott az örkői bányánál. A gyakorlatozás során a mentéseknél használt technikai elemeket probálták ki, mint az UT 2000 leeresztése és a sérült felhúzása a meredekebb helyekről.

Gyerekek felkészítéss a túrázásra2022-07-01

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat folytatja a gyerekek felkészítését a biztonságos túrázásra. Ennek jegyében ezen a héten a kommandói táborban üdülő, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor iskolából jövő diákoknak tartottunk előadást a túrahátizsák tartalmáról, kiegészítve az elsősegélynyújtás alapjaival.
Jó nyaralást, élményekben gazdag vakációt minden gyereknek!

Figyelem!2022-06-30

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat a turisták biztonsága és a nem kívánt események elkerülése érdekében ideiglenesen lezárja az alábbi jelzett turistaútvonalakat:
1. Kék pont: Bálványosi-hágó – Buffogó-tőzegláp – Bálványosi-hágó
2. Piros pont: Bálványosi-hágó – Szent Mária kápolna
3. Piros háromszög: Bálványosi-hágó – Apor lányok feredeje

Turistautak Kommandó térségében2022-06-26

Az elmúlt 4 hétben a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csapatának tagjai megkezdték a Kommandó térségében található gyakrabban látogatott hegyvidéki turistautak ellenőrzését. Ez a megye egyik leglátogatottabb vidéke. Eddig több mint 110 km túraútvonalat sikerült ellenőrizni, és az elkövetkező időszakban sort kerítünk a felújításukra is.
Kellemes, nem kívánt események nélküli túrázást kívánunk!

Felkészítő előadások2022-06-23

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat Árkoson a Vándor Nyelviskola felkérésére, valamint a csomakőrösi gyerektáborban tartott felkészítő előadást a hegyi túrázás eszközeiről, turista jelzésekről és az túrázás közben előforduló baleset esetén nyújtható elsősegély módozatairól.

„Ember és bioszféra”2022-06-05

1972 június 5-én kezdődött az ENSz első „Ember és bioszféra” konferenciája Stockholmban. Nem sokkal később az ENSz Közgyűlése ezt a napot a Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította. Bár általában különbséget teszünk a környezet- és természetvédelem között, talán szerencsésebb lenne, ha az ember önmagát a bioszféra részeként határozná meg. Talán így élhetőbb környezetet tudnánk biztosítani úgy önmagunknak, mint az állat- és növényfajoknak.
A Kovászna Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ évente szervez vagy vesz részt védett területeken takarítási tevékenységekben. Minden évben reméljük, hogy erre többet nem lesz szükség.

Gyereknap2022-06-01

A gyereknap alkalmával a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai tiroli pályával kedveskedtek a sepsiszentgyörgyi gyerekeknek. Öröm volt újra látni a sok gyereket, akik az eligazítás és a védőfelszerelés felvétele után boldogan csúsztak a számukra kialakított pályán.
Boldog gyereknapot!

30 éves a Natura 2000 hálózat2022-05-30

30 éves a Natura 2000 hálózat. Az Európai Unió 1992. évi 43-as számú élőhelyvédelmi irányelve volt az alapja a Natura 2000-es hálózat létrejöttének. Ez az úgynevezett közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén át biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését. Célja ezeknek a kedvező természetvédelmi helyzetének a fenntartása, szükség esetén helyreállítása. Románia 2007-ban történő Uniós csatlakozásakor vállalta az irányelvnek a hazai jogba való átültetését és a Natura 2000-es hálózat itthoni létrehozását. Kovászna megyében 14 darab Natura 2000-es terület található (2 madárvédelmi és 12 élőhelyvédelmi), ami a megye területének 29%-át fedi le.
Óvjuk a természetet! 

!!!2022-05-25

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai az ojtozi menedékháznál nagyon sok szemetet, eldobált csomagolóanyagot találtak. Ez úton is felkérünk mindenkit, hogy a természetben valamint a menedékházak környéken ne hagyjon el semmi szemetet, ételt, ételmaradékot mert az odavonza a vadállatokat is. Köszönjük a megértésüket.

A biológiai sokféleség nemzetközi napja2022-05-23

A biológiai sokféleség nemzetközi napja minden év május 22-e, mert ezen a a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény mai szövegét az ENSZ Környezeti Programjának Nairobiban tartott 1992. évi konferenciáján. A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es terület madárvédelmi céllal volt létrehozva, azonban ez azt is jelenti, hogy óvni kell az otthonukként szolgáló erdőket, mezőket is, a fákat, lágyszárúakat, rovarokat, rágcsálókat, gombákat stb.
Mert önmagában egy madárfaj sem képes életben maradni, de az emberi faj sem képes fennmaradni a vele együtt élő mikroszkopikus vagy nagytestű élőlények nélkül. Mindennek megvan a helye a természetben, és a lánc megszakadása beláthatatlan következményekkel járhat.
Óvjuk a természetet!

Méhek világnapja2022-05-20

A Méhek világnapját 2018-ban tartották először az ENSz egy évvel korábbi határozata alapján. Május 20-a emlékeztetés az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša (1734 – 1773) születési napjára. A méhek végzik el a virágok beporzásának nagy hányadát, ez igaz az emberi termesztésben levő növények jelentős hányadának esetében is, mint a repce vagy a gyümölcsfák. Érdekes, hogy még az üvegházi mezőgazdaság esetén is „alkalmaznak” méheket a beporzás jobb minőségű elvégzésére például a paradicsom termesztése esetén. A rovarirtó szerek nagy hányada azonban nem képes különbséget tenni a szúnyog vagy a méh között. Alkalmazásuk ezért nagy felelősséget igényel, hiszen a méhek nélkül az emberi faj élelmezése is veszélybe kerül.
Segíthetjük őket, ha kertünk, településünk parkja nem egy „zöld sivatag”, hanem vannak benne lekaszálatlan, virágos oázisok, bokrok. Vigyázzunk a méhekre, hogy legyen, ki beporozza virágainkat.

Elsősegélynyújtó-verseny2022-05-13

A Kovászna Megyei Vöröskereszt által diákoknak megszervezett elsősegélynyújtó-versenyen a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat önkéntese, Márton Attila is segédkezett. Gratulálunk a 2022 május 12-én megrendezett verseny résztvevőinek, szervezőinek.

Madarak és fák napja2022-05-10

Ma van az idén 120 esztendős Madarak és fák napja. 1902-ben a mezőgazdaságra hasznos madarak védelmére hozott párizsi egyezmény hatására, az amerikai eredetű Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) mintájára szervezte meg első alkalommal Chernel István ornitológus. 1906-ban már országosan, iskolai rendezvényként került rá sor. A két világháború között Klebelsberg Kunó ezzel indokolja a szokás továbbvitelét: „a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.
Gyönyörködjünk madarainkban, hallgassuk éneküket, óvjuk élőhelyeiket
.

Búbos banka (Upupa epops)2022-05-09

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak(Bucerotiformes)rendjéhez tartozó a bankafélék(Upupidae)családjába tartozó Upupanem egyetlen faja.
Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt állományú, rétekkel, legelőkkel szomszédos öreg erdők lakója, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Megjelenik az emberek közelében is.
Testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-48 centiméter, testtömege 45-87 gramm. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbítát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A faroktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötét barna.
Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.
Üregekben, harkály által készített odúban fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó 16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.
Költőterületén márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul.
Hazai állományát 24-42 ezer párra becsülik. Az BirdLife International 2004-es adatai alapján a romániai populáció azon kevesek egyike, mely növekvő tendenciát mutatott az utóbbi években.
A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen elsősorban a legelőkön, kaszálókon és mezőgazdasági területeken figyelhető meg, ritkábban kertekben, öreg gyümölcsfák odvaiban is fészkel.
Állományait elsősorban a rovarírtó szerek széles skálájú használataveszélyezteti.

Fotó: Szabó József

Mesterséges madárodú2022-05-09

A tavasz folyamán Sugásfürdő környékén a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi terület kezelősége mesterséges madárodúkat helyezett el. A többszöri terepmunkán részt vettek a Székely Mikó Kollégium diákjai is CSIA Kinga biológia szakos tanár vezetésével. A Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ számára fontos a gyerekek természet iránti tiszteletre való nevelése. Ez volt a fő szempontja a tevékenységnek. A fészkek kihelyezésében segédkeztek a hegyimentők is.

Kis békászó sas fészek2022-05-03

A Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi terület madárvilágának monitorizálása közben cél a védett madarak fészkeinek beazonosítása is. Különösen odafigyelünk a békászó sas által rakott fészkekre. Az elmúlt hetek terepbejárásai során újabb lakott fészekre bukkantunk.

Madárvilág monitorizálás2022-04-11

A Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi terület madárvilágának monitorizálása közben sok olyan felvétel készül, ami nem kapcsolódik közvetlenül a terület szűkön vett védett értékeihez (a madarakhoz), azonban mutatja az élővilág sokféleségét. Ezekből nyújtunk egy kora tavaszi csokrot.

Daphne mezereum / Farkasboroszlán   ---   Populus tremula / Rezgő nyár   ---   Gagea lutea / Sárga tyúktaréj

A kék vércse (Falco vespertinus)2022-04-08

A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Kelet-Európában, valamint Ázsia Szibériától délre eső keskeny sávjában honos. A telet Afrika déli részén tölti.
Testhossza 28-34 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–76 centiméter. Testtömege 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat.
Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Leginkább nagyobb rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de étrendjében szerepelnek rágcsálók, békák és más kisebb gerinces állatok is. Rendkívül fontos számára a juhokkal legeltetett rövidfüves legelő, amelyen sáskára tud vadászni. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.
Síkvidéki erdőkben és facsoportokban fészkel. A sűrűbb erdőket nem kedveli, itt csak a tisztások közelében költ.
Azon kevés ragadozómadár-fajok egyike, amelyik telepesen költ. Fészket nem épít. Többnyire a varjaknak (Corvus frugilegus). fákon lévő gallyakból álló fészkét foglalja el. Akár más madárfajok közelében is költhet. Fészekalja 3–4 tojásból áll, melyeken 22–28 napig kotlik. A fiatal madarak 27-30 nap múlva repülnek ki, maj egy hét múlva vállnak teljesen önállóvá.
Romániában rendszeres fészkelő, április és október között fordul elő.
Az európai populációt 26.000-39.000 párra becsülik, ebből mintegy 1.300-1.600 Romániában él.
A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen mintegy 30-50 párra becsülték a fészkelőállományát.
A kék vércse-állomány fennmaradását leginkább a vetési varjak telepei ellen indított hadjárat veszélyezteti. A kolóniák felszámolása során gyakran kivágják a fészkes fákat, így a kék vércse-fészekaljak is elpusztulnak.

Fotó: Szabó József

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)2022-03-31

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj, mely egyben a Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi terület címerállata is.
Európában és Ázsia egy részén él. Az elegyes erdőket kedveli, ahol korhadó fák vannak.
Testhossza 25-28 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 100-112 gramm. A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak.
Lárvákkal és cincérekkel táplálkozik.
Rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár. Revírje nagyobb az összes európai harkályénál, mintegy 3.5 négyzetkilométer. Az öreg bükkösökben fordul elő. Április-májusban költ. Magányos fészkelő. A hím minden tavasszal több odú kivájásába is belekezd, ám a nőstény végül csak egyet választ ki ezekből. Az egészséges fákban nem tesz kárt, rendszerint belül már korhadó fákat választ, gyakran nem is bükköt, hanem különféle puha fafajokat. Az odú rendszerint 5-32 m magasan található, magasabban, mint bármelyik más harkályé. A bejárat kerek 5,5-6,5 cm átmérővel. A 25-37 cm mély vájat csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 10-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki.
Európában biztos állományú, ám sehol sem túl gyakori, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetett fajnak számít.
Az európai populáció viszonylag nagy, 180.000-550.000 párra tehető, ebből mintegy 16.000-24.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 195-215 párra becsülték az állományát.
Állományai nagymértékben függnek az erdőgazdálkodástól, a 100 évesnél idősebb bükkösök gyorsütemű kitermelése, a lábon álló kiszáradt fák és az odvas fák szisztematikus eltávolítása jelenti a legfőbb veszélyt a fajra.

Fotó: Barti Levente

Felkészítő Bikfalván2022-03-30

Szombaton (2022. 03. 26), Bikfalván került sor a Turul Madár Egyesület által szervezett program keretén belül a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat felkészítő előadást tartott a hegyi túrázáshoz szükséges felszerelésekről. Ugyanakkor szó esett egy hegyvidéki baleset esetén történő elsősegélynyújtásról is.

Mesterséges madárodúk2022-03-25

A kis légykapó (Ficedula parva)2022-03-24

A kis légykapó (Ficedula parva), a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.
Eurázsia középső részén honos, erdők lombkoronájának lakója. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában és Ázsia déli részén tölti.
Hossza 11–12 centiméter, szárnyfesztávolság 18–21 centiméter, testtömeg 8–11 gramm. A hím torka vörös, mint a vörösbegynek.
A rovarokat és pókokat keresgéli a földön, de fel is röppen értük, esetenként gyümölcsöket is fogyaszt.
Territoriális viselkedésű, monogám faj. Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet mohával bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A fiókákat még 11–15 napig táplálja, mire kirepülnek.
Áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületén, rendszeres fészkelő az öreg bükkösök patakvölgyeiben.
Az európai populáció viszonylag nagy, 3.200.000-4.600.000 párra tehető, ebből mintegy 360.000-512.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 1.700-2.600 párra becsülték az állományát.
Állományai nagymértékben függnek az erdőgazdálkodástól, a 100 évesnél idősebb bükkösök gyorsütemű kitermelése, a lábon álló kiszáradt fák és az odvas fák szisztematikus eltávolítása jelenti a legfőbb veszélyt a fajra.

Fotó: Szabó József

Március 20, a Verébnap2022-03-18

Az indiai Nature Forever Society egyesület 2008-ban indította útjára ezt a világnapot. Talán a legmeghökkentőbb természetvédelmi világnap, hisz a veréb úgy jelenik meg a köztudatban, mint egy mindenhol jelen levő, csivitelő, nagy állományt alkotó madárfaj. Pontosan ez hordozza magában a veszélyt, hisz élettere észrevétlenül zsugorodik. A nagyüzemi mezőgazdaság nem hagy hátra magokat a mezőkön, a vegyszereknek „hála” kezdenek eltűnni a táplálékuk nagy részét alkotó rovarok a mezőgazdasági területekről, visszaszorulóban van a háztáji szárnyastenyésztés így nincs felcsipegethető gabona, a modern építőanyagok és a légmentesen szigetelt házak nem adnak lehetőséget fészekrakási helyeknek az épületeken. Több országban tapasztalták az állomány drasztikus csökkenését. És bizony ez jelzi a környezet állapotának hanyatlását is.
Románia szinten is csökkent az állománya, ami hangsúlyos volt a 2000-es években.
https://www.bnpi.hu/.../gondolatok-a-nemzetkozi-verebnapra

A közép fakopáncs (Dendrocopos medius)2022-03-17

A közép fakopáncs (Dendrocopos medius) a madarak osztályának harkályalakúa (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Feltűnően ritkább, mint a többi tarka fakopáncs, de azért szórványosan előfordul az egész ország területén. Az öreg tölgyeseket és gyertyánosokat kedveli.
A testhossza 19,5-22 cm, a súlya 50-85 g. A szárnyfesztávolsága 33-34 cm. Tollazata fehér-fekete és piros, ám a feje fehérebb, mint a rokon fajoké.
Többnyire rovarokkal és azok lárváival táplálkozik, nyáron azonban magokat és gyümölcsöket is fogyaszt.
Elsősorban Közép- és Délkelet-Európában fordul elő. Kevésbé függ a holtfa jelenlététől, sokkal fontosabbak a számára az öreg odvas tölgyek. Az összes tarkaharkály közül a legkevésbé kóborló faj.
Április-májusban költ. Magányos fészkelő. A hím minden tavasszal több odú kivájásába is belekezd, ám a nőstény végül csak egyet választ ki ezekből. Gyakran nem tölgyet, hanem különféle puha fafajokat részesít előnyben, de rendszerint a tölgyeken táplálkozik.
Az odú rendszerint 5-20 m magasan található. A bejárat kerek 4-5 cm átmérővel. 4-8 tojást rak, melyen 13-15 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 22-24 napos korukban repülnek ki. A szülők még 10 napig táplálják őket.
Az európai populáció viszonylag nagy, 140.000-310.000 párra tehető, ebből mintegy 20.000-24.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 150-250 párra becsülték az állományát.
Állományai nagymértékben függnek az erdőgazdálkodástól, a 120 évesnél idősebb tölgyerdők gyorsütemű kitermelése jelenti a legfőbb veszélyt a fajra.

Fotó: Szabó József

„A tavasz hírnökei”2022-03-11

Hamarosan érkeznek vissza a „tavasz hírnökei”, az első fecskék. Sokat árthatunk nekik, de segíthetjük is ezeknek a fáradhatatlan rovargyűjtőknek. NE verjük le fészkeiket, zavarjuk ténykedésüket, ugyanis szorgos munkával meghálálják emberségünket. Segíthetjük őket egy tálkában tiszta víz kihelyezésével, de akár mesterséges fészekkel is próbálkozhatunk lakóhelyünkre hívni őket.
Mesterséges fészeképítésről bővebben: https://www.vidra-vizitura.hu/fecskefeszek-epites-hazilag/

Foto: https://pixabay.com/photos/swallow-nest-young-birds-5212849/

Az európai lappantyú (Caprimulgus europaeus)2022-03-10

Az európai lappantyú (Caprimulgus europaeus), a madarak (Aves) osztályának, a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe, ezen belül a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjába tartozó faj.
Majdnem egész Európában költ, az északi részek kivételével, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában. Az összes költőmadár Afrikában telel át, a Szaharától délreTesthossza 25-30 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 53-64 centiméter. Tollazata barnás-szürkés, ami jó álca pihenés közben. Szeme nagy, a bagolyéhoz hasonló. A csőrkávák oldalán meredező serték javítják a rovarcsapdázás hatásfokát. A hímnél jellegzetesek a farok mindkét oldalán és a szárny végén látható fehér foltok.
Szárazabb élőhelyeken, ritkás elegyes és lomberdőkben, tisztások, irtások, legelők közelében fészkel. Éjjel és szürkületkor aktív. Revírjét a költési időszakban a kitartóan ismételgetett pirregő hangjával jelzi. Tartós párkapcsolatát költés idején minden évben felújítja. Tápláléka a röptében elkapott repülő rovarokból áll. Élettartama általában 8 év.
A költési időszak június és augusztus között van. Évente egyszer, ritkán kétszer költ. A földön fészkel, a fészekaljban két tojás található. A szülők felváltva 17-18 napig kotlanak. Áprilistól szeptemberig tartózkodik a fészkelőterületén.
Az európai populációt 470.000-1.000.000 párra becsülik, ebből mintegy 12.000-15.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 50-60 párra becsülték az állományát.
Az élőhelyek elvesztése és a rovarirtó szerek egyre intenzívebb használata veszélyezteti az állományait.

Foto: Sas Tibor

Monitorizálás2022-03-08

A védett madárfajok állományának monitorizálása során az éjjel hullott friss hó sok eseményről ad hírt, megmutatja, hogy milyen állatok jártak arra, milyen gazdag a Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen élővilága.

A fehér gólya (Ciconia ciconia)2022-03-04


A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó madár. A nedves rétek, árterek és mocsarak kedvelője. Szinte egész Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt.
Testhossza 100-110 centiméter, álló helyzetben a magassága 110-125 cm, szárnyfesztávolsága 180-220 centiméter, testtömege 2,5-4,5 kg. Tollazatuk fehér-fekete, a kifejlett madarak csőre és lába piros, amely színt a táplálékból származó karotinok adják.
Főként rovarokkal táplálkozik, de zsákmányol békákat, madárfiókákat, nyúlfiakat, kigyókat, gyíkokat is.
Ma főként oszlopokra, kéményekre építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg.
Télire délre vándorol. A kelet-európai populáció a Boszporusz felé vonul. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthat.
A fehér gólya táplálkozáshoz leginkább nyílt füves területeket, mezőket, sekély vizeket keres fel.
Monogám, a pár együtt építi a fészkét gallyakból, melyet évekig használ. A tojó rendszerint 3-4 tojást rak, és a fiókák 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotolnak, és mindketten etetik a fiókákat. A fiókák 58–64 napos korukban repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.
A világállomány mintegy180.000-220.000 párra becsült, amiből Romániában 4.000-5.000 pár él.
A Bodoki-Baróti hegységkülönleges madárvédelmi területen elég nagy számban jelen van, mintegy 35-40 pár a terület peremén található településeken fészkel.
Állományait inkább a középfeszültségű villanyvezetékek szigeteletlen oszlopain bekövetkező áramütés és a nedves területek lecsapolása veszélyezteti. Előbbi veszélyforrást sikeresen ki lehet küszöbölni fészekállványok alkalmazásával és a vezetékek oszlopainak megfelelő szigetelésével.

Fotó: Szabó József

Március 3. a Vadvédelmi Világnap2022-03-03

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény 1973. évi aláírásának évfordulója. A világnap azonban sokkal szélesebb körben foglalkozik a vadon élő állatok és növények védelmének szükségességének népszerűsítésével.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított Vörös lista szerint több mint 8.400 vadon élő növény és állatfaj helyzete kritikus, közel 30.000 veszélyeztetett.
A Bodoki- és Baróti-hegység védett terület egyik legnagyobb értéke a kis békászósas (Aquila pomarina). Fennmaradásához úgy az időskorú erdőkre (fészkelés), mint a gyepterületek és természet közeli gazdálkodású szántóterületekre (táplálkozás) szükség van.
Az egyezmény szövege: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22015A0319(01)&from=LV
Hivatalos honlap: https://www.wildlifeday.org/

A békászó sas (Aquila pomarina)2022-02-24

A békászó sas (Aquila pomarina) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Európa középső és keleti részén honos, telelni Dél-Afrikába vonul.
Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 143–168 centiméteres, testtömege 1,4-1,8 kg közötti. A legkisebb faj az Aquila nemből, de így is nagyobb, mint egy egerészölyv.
Tápláléka apró emlősökből (rágcsálókból), kétéltűekből (elsősorban békákból), madarakból, hüllőkből és rovarokból áll. A faj három fő módszert használ vadászatkor: gyalogosan veszi üldözőbe a zsákmányt; valamilyen kiágazó helyen (szénaboglya, fa, kerítés) les a zsákmányra; vagy alacsonyan (kb. 100 m magasan) siklik egy adott terület felett és lecsap a kiszúrt prédára.
Természetes élőhelye a rétekkel szomszédos erdők. Közép-Európában többnyire dombokon, hegyeken lévő lombhullató erdőkben fészkel. Afrikában telel.
Az udvarlás már kora tavasszal megkezdődik, amint megérkeznek a költőterületre. Fára, gallyakból építi fészkét, melynek belsejét naponta zöld ágakkal frissíti. Fészkének magassága elérheti a 0,6-1 métert, felső átmérője 60-70 cm. A fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 36-41 napig kotlik általában a tojó. A kikelt fiókák 55-60 napos korukra vállnak röpképessé, de a szülők még néhány hétig gondoskodnak róluk.
A globális populációt 20.000 párra becsülik. Európában összesen 13.000-16.000 pár található, ebből mintegy 2.500-28.000 Romániában. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján mintegy 40-55 párra becsülték a fészkelőállományát.
A faj fennmaradása adott területeken nagymértékben függ az erdőgazdálkodási gyakorlattól, fontos, hogy a fészkelőhelyei mentesek legyenek az emberi zavarástól.Táplálkozóhelyeit a mozaikos tájszerkezet átalakítása, az intenzív mezőgazdaság és a monokultúrák térhódítása veszélyezteti. Gyakran a szándékos mérgezések és orvvadászat, újabban pedig a vonulási útvonalakba telepített szélturbina-parkok tizedelik az állományait.

Fotó: Szabó József

A jégmadár (Alcedo atthis)2022-02-18

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Erdőszéleken is él.
Testhossza 16-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-28 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös. Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a halivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.
Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb.60-90 cm hosszú, vízszintes folyósót, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 tojását, melyen 21-27 napig kotlik.

Az európai populáció nem túl nagy, 79.000-160.000 párra tehető, ebből mintegy 12.000-15.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 7-10 párra becsülték az állományát.
A folyóvizek szabályozása és a partfalak árvízvédelmi szempontok szerinti kiképezése jelenti a legnagyobb veszélyforrást a jégmadárra, ezáltal ugyanis a költőhelyei semmisülhetnek meg. A folyópartok egyes szakaszain meredek falak kialakításával vagy rehabilitációjával lehet segíteni a faj tartós megjelenését/fennmaradását adott folyószakaszokon, mely intézkedés egyben több más madárfajon (gyurgyalag, partifecske) is segít.

Fotó: Szabó József

 

Uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálása2022-02-18

A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen folytatjuk február és március során is az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálását. Sokszor nem teszi tiszteletét egy példány sem a megfigyelési ponton, de válaszol a hangjuk lejátszására. Sokszor lenne segítségünkre a telehold ezeknek a csodálatos madaraknak a megfigyelésében, de pont olyankor nem teszik tiszteletüket. Figyeljünk rájuk azért is, mert határozottan védelmezik fészküket, bármit megtámadva, ami túl közel merészkedik.
A fényképek ugyanazon helyen készültek este 9 körül, előbbi vakuval, a második a hold fényénél.
 
 

A nagy kócsag (Egretta alba)2022-02-16

A nagy kócsag (Egretta alba) gázlómadár, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozik.
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, általában a nádasban építi meg fészkét, de fákra is telepedhet. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák a fészket 34-35 nap után hagyják el.
Táplálékát halak, kétéltűek, vízirovarok, kisemlősök alkotják, módszere a többi gémféléhez hasonlóan a mozdulatlan várakozáson és gyors lecsapáson alapszik.
Érdekesség, hogy a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület 1889-ben a kócsagirtás (pontosabban a dísztollakkal való kereskedelem) visszaszorítása érdekében alakult.
Bár nem fészkel a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi területen, táplálkozás közben gyakran megfigyelhető.

Télen a Lakócán2022-02-08

A fekete gólya (Ciconia nigra)2022-02-03

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul.
Testhossza 90-105 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-145 centiméter, tömege 2,5-3 kg. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.
Leginkább az erdőkben csendesen folydogáló patakokban, tocsogókban vagy az erdők övezte tavak mentén keresi táplálékát. Követi a patakok folyását s a mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát. A tavakban akár hasig a vízbe gázolva, a csőrével tapogatva vadászik apró halakra és egyéb élőlényekre. Néha a folyók mentén, a zátonyokon sétálva keresi táplálékát, olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik fehér gólyákkal és más gázlómadarakkal egy csapatban.
Augusztusban ártereken gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd április elején érkezik vissza Európába.
Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket. A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30-35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. A fiókák 70 nap után vállnak teljesen önállóvá.
Nemzetközi szinten mintegy 7.800-12.000 párra becsülik a teljes állományát, amiből mintegy 160-250 pár fészkel Romániában. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján mintegy 10-22 párra becsülték a fészkelőállományát. 
Állományainak fennmaradása nagymértékben függ az erdőgazdálkodási gyakorlattól. Fontos, hogy a fészkelőhelyei mentesek legyenek az emberi zavarástól. Ugyanakkor az erdőközeli nedves élőhelyek fenntartása is rendkívül fontos.

Fotó: Szabó József

Február 2, a vizes élőhelyek napja2022-02-02

1971-ben ezen a napon írták alá Iránban a Ramsar-i Egyezményt, mely a nemzetközi jelentőségű vizes területek, kiemelten a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről szóló megállapodás. 1975-ben lépett hatályba. Románia 1991-ben csatlakozott, azóta 19 terület került az egyezmény védernyője alá. Hozzánk legközelebb a Brassó megyei Szúnyogszéki halastavak elnevezésű terület található. A 415 hektáros védett övezet egyben Natura 2000-es terület is.

Fekete gólyák (Ciconia nigra) a szúnyogszéki halastavak egyikén

A területről bővebben: https://www.deltadincarpati.ro/ro/

A hód (Castor fiber) monitorizálása 2022-01-28

A ROSCI0056-es számú Csókás-Veczer dombság különleges élőhelyvédelmi területen a hód (Castor fiber) monitorizálása során két példányt sikerült lencsevégre kapni, melyek a víz szélén táplálkoztak. A védett területen a faj megőrzési állapota jó.

Az erdei pacsirta (Lullula arborea)2022-01-25

Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.
Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában él. Homokpuszták, fákkal tarkított dombok lakója.
Testhossza 13,5-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-30 centiméter. Testtömege 23-35 gramm. Felső teste és szárnya fakó rozsdabarna, a farcsík inkább szürkésbarna. Feje tetején, dolmányán és vállain feketésbarna szárfoltok vannak.
A nyíltabb, bokrosabb erdőket szereti, de kedveli a fasorokat, mezőket határoló erdősávokat is. Innen hangoztatja jellegzetes, lefelé menő trilláját.
Nyáron főleg rovarokkal és magokkal táplálkozik.
Kora ősszel Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, elsősorban Franciaországba, Olaszországba, illetve a Földközi-tengeri szigetekre.
Fészkét apró, saját maga kaparta mélyedésbe rakja, száraz fűszálakkal, levelekkel és lószőrrel béleli. Fészekalja 3-6 tojásból áll, költési idő 14-15 nap. Évente többször is költ.
Közép-Európában rendszeres fészkelő.
Az európai populáció viszonylag nag, 1.300.000-3.300.000 párra tehető, ebből mintegy 65.000-87.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 400-600 párra becsülték az állományát.
Állományait a rovarírószerek használata és az élőhelyeinek megfogyatkozása veszélyezteti.

Fotó: Szabó József

A cigányréce (Aythya nyroca)2022-01-20

A cigányréce (Aythya nyroca) a lúdalakúak rendjébe (Anseriformes), ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó faj. Európa keleti és déli részén, Ázsia déli és nyugati részén él, mélyebb tavak és mocsarak környékén. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is a neve utal a színére.
Testhossza 38-42 centiméter, a szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-730 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. A sekélyebb (30-100 cm-s) vizeket kedveli, rejtőző életet él a sűrű náddal övezett tószemeken.
Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal, békákkal és apró halakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, Izraelben és Afrikában telel.
Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-12 tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 55-60 naposan válnak röpképessé.
Az európai populáció 12.000-18.000 párra tehető, ebből mintegy 5.500-6.500 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen mintegy 5-20 egyed figyelhető meg a vonulási időszakokban, tudomásunk szerint nem fészkel a területen.
Állományait költőterületein a vizes élőhelyek felszámolása, a nád felégetése és az orvvadászat veszélyezteti.

Fotó: Szabó József

A 2022-es év madara2022-01-14

A Magyar Madártani Egyesület a zöld küllőt (Picus viridis) nyilvánította internetes szavazás eredményeként a 2022-es év madarának. Bár nem tartozik a Bodoki- és Baróti-hegység madárvédelmi terület kiemelt fajai közé, azért jelenlétére itt is odafigyelünk. Szajkó termetű, 30-36 centiméter hosszú, szárnyfesztávja 41-50 cm, fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete ideértve az idős fákkal rendelkező parkokat, gyümölcsösöket is. Odvát maga készíti, általában 5-7 tojást rak, télen is költőhelye közelében marad. Kiemelten fontosak számára az erdőkben, legelőkön található idős fák. Tápláléka a klasszikus harkályeleség mellett nagy részben áll hangyákból, melyeket talajról gyűjt össze.

A kis őrgébics (Lanius minor)2022-01-13

A kis őrgébics (Lanius minor) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.
Európa déli részén, és Ázsiában honos. Nyílt vagy bokros területek lakója, a modern mezőgazdaság miatt csökkenő állományban. Hosszútávú vonuló, Dél-Afrikáig is elkóborol.
Testhossza 19-21 centiméter, szárnyának fesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 41-61 gramm. Fekete szemsávot visel, az idősebb madaraknak a homloka is fekete. Melle és hasa rózsaszínnel árnyalt. Más madarak hangját keveri saját énekével.
Táplálékának jelentős része rovarokból áll, de megfogja a kisebb emlősöket és hüllőket is. Rendszerint magasabb tájelemekről, faágakról, villany- és telefondrótról figyeli a terepet és innen csap le áldozatára.
Magasabb fákra, ágvillákba növényi anyagokból építi csésze alakú fészkét, melyet tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 14-16 napig kotlik. A fiókák 14-19 nap múlva repülnek ki.Májustól augusztusig tartózkodik a költőterületén.
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még nem veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként van nyilvántartva.
Az európai populáció viszonylag nagy, 620.000-1.500.000 párra tehető, ebből mintegy 364.000-857.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 40-70 párra becsülték az állományát.
Állományait a mozaikos tájszerkezet átalakítása, a bokros területek felszámolása, az intenzív mezőgazdaság és a rovarírtó szerekkel kezelt monokultúrák térhódítása veszélyezteti.

Fotó: Szabó József

-2021-12-30

Az uhu (Bubo bubo)2021-12-29

Az uhu (Bubo bubo) a madarak osztályának, a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Európában és Ázsiában él. Kerüli az emberi településeket, a nehezen megközelíthető, sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyeket elszórt fák borítanak.
A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-188 centiméter, tömege 1,5-4,5 kg között van. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát.
Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában. Elsősorban löszfalakban, elhagyatott kőbányákban fészkel.
Magányosan élnek, csak a költési időszakban állnak össze az állandó, egymás mellett élethosszig kitartó párok. Az egyedek hevesen védelmezik territóriumukat. A költési időszaka február és június közé esik. Gyakran más fajok fészkét foglalja el, vagy saját maga rakja egy-egy védett sziklakiszögellésre, barlang bejáratához, a tajgán a talajra. A fészket a pár több éven keresztül is használhatja. A költésben a tojó egyedül vesz részt, a fiókák felnevelésében azonban a hím is szerepet vállal. A fészkét hevesen védelmezi a betolakodókkal szemben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 34-36 napig kotlik, a fiókák fészekhagyóak, és nagyjából 7 hetesen válnak röpképessé. A fiatalok 2-3 évesen költenek először. A megfigyelések szerint 31 éves korukban még szaporodóképesek. A természetben többnyire 29 évnél nem élnek tovább, fogságban azonban 68 évig is elélhetnek.
Rendkívül érzékenyek élőhelyük, környezetük változásaira. Ha kevesebb a táplálék, egyből csökken a párzási kedvük, így a költési időszak is késik.
Az európai populációt 19.000-38.000 párra becsülik, ebből mintegy 750-1.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 1-5 párra becsülték az állományát.

Fotó: Daróczi Szilárd

A fekete harkály (Dryocopus martius) 2021-12-23

A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Európa nagy részén él, de Ázsiában is előfordul. Általában öreg lombhullató- és vegyes erdőkben található.
A legnagyobb európai harkályféle, testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-73 centiméter, testtömege 250-370 gramm. Feje teteje vörös, tollruhája fekete. Csőre és szemgyűrűje halványsárga, nyaka karcsú. Lárvákkal és rovarokkal táplálkozik. Csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a megtalált zsákmányt kivési. Esetenként csigákat és növényi eredetű tálálékot is fogyaszt (főként gyümölcsöt).
Nagyméretű, 8-11 cm átmérőjű ovális bejáratú odúját saját maga készíti, nagy magasságban (4-25 m). A nem használt odút más madarak, főleg kék galambok foglalják el. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 17-19 napig kotlik.
A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 80-100 párra becsülték az állományát. Állományai nagymértékben függnek az erdőgazdálkodástól, a 100 évesnél idősebb lombhullató erdők gyorsütemű kitermelése, a lábon álló kiszáradt fák és az odvas fák szisztematikus eltávolítása jelenti a legfőbb veszélyt a fajra.

Fotó: Bedő Sándor

 

Információk és tanácsok2021-12-17

Információk és tanácsok a Kovászna Megyei Hegyimentő csapat részéről
Az elkövetkező napok időjárási előrejelzéseit figyelembe véve a következő javaslatainkat szeretnénk közölni a turisták fele:
- vegyék figyelembe a rossz időre vonatkozó előrejelzéseket és ne induljanak gerincutakra, mert a csökkent látási viszonyok miatt a tájékozódás megnehezedhet és a turistajelzéseket hó boríthatja.
- vegyék figyelembe, hogy a nappalok rövidebbek, ezért legyen nálunk mindig fényforrás (fejlámpa).
- téli körülmények között a túrázás ideje kétszer olyan hosszú lehet, mint a jelzéseken feltüntetett idő.
- a kellő tapasztalattal nem rendelkező turistáknak ebben az időszakban a könnyű túrákat javasoljuk.
- azoknak, akik a turisztikai településeken kívülre merészkednek, javasoljuk, hogy felkészültségüknek megfelelő útvonalat válasszanak.
- csak feltöltött mobiltelefonnal és tartalék  külső akkumulátorral („akku-bank”) induljanak el, amit túra során meleg helyen kell tartani.
- ha autóval közelítik meg a hegyet, mindenképpen ajánlatos a járműveket téli gumikkal és hóláncokkal felszerelni.
- téli időszakban túrára csak megfelelő felszereléssel induljanak el az alacsony hőmérséklet okozta sajátos problémák (hipotermia, fagyás stb.) megelőzése érdekében.
- vigyenek magukkal meleg ruhákat, elegendő élelmiszert, meleg teát termoszban.

112 – Általános segélyhívó szám vagy 0-Salvamont (0725 826668 ) – Országos Hegyimentő Központ

Borvizes láp Málnásfürdő mellett2021-12-17

A Keleti Kárpátok borvízben gazdag területein viszonylag gyakori a borvizes lápok jelenléte. Növényviláguk megegyezik a többi vizes területével, azonban a borvíz egy különös színt ad a területnek, illetve amennyiben a limonit le is tud rakódni, akár kisebb vastelepek is létrejöhetnek, mint például a Csíkszereda melletti Vasfúvódombon. A szomszédos Hargita megyében a Borsáros és a Csíksomlyói-láp a két legismertebb, Kovászna megyében a bálványosi Buffogó, az uzonkafürdői láp és a torjai Pokolvölgy lápja. Hogy a Málnásfürdő melletti, a Bodoki- és Baróti-hegység Natura2000-es területen levő láp vidéke a földtörténeti múltban is borvízben gazdag lehetett, bizonyítja a közelben levő feltárásban levő vasas tellér is.

Az egerészölyv (Buteo buteo)2021-12-16

Európában és Ázsiában sík- és hegyvidéken egyaránt szép számban előforduló gyakori ragadozó madár. Gyakran vitorlázás vagy vadászat közben figyelhető meg. Főként kis termetű emlősöket zsákmányol, de nem veti meg a többi gerincest, a rovarokat vagy a gilisztákat sem. Nyílt vidékeken, mezőkön, legelőkön, vizenyős területeken vadászik, és a közeli erdőben fészkel.
Testhossza 50-57 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Tollazata a sötétbarna és a fehér között változik.
Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja.
Gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe "V" alakban felfelé hajlik. Időnként a vércsékhez hasonlóan egy helyben lebeg, azaz szitál a levegőben. Az olyan területeket kedveli, ahol váltakoznak az erdők és mezők, a rétek és szántóföldek. Dél-Európában főleg szubalpin és hegyi erdőket népesít be. A költő- és hálóhelye mindig fákon van. Közép-Európában messze a leggyakoribb ragadozó madár, de helyenként állománya drasztikusan lecsökkent.
Költési időben védi a költőfát és a környékét. Február közepétől a párzási időszakban a párok nászrepülést mutatnak be. Együtt köröznek, és sokat hívogatják egymást. Ezután emelkedések és esések követik egymást, amit a fészekre zuhanás zár le. Az idegen egerészölyveket gyors rárepüléssel és szárnnyal verdesve űzik el. Költési időszakban megritkulnak a szomszédok között a határviták, de egyes pár nélküli fajtársakkal szemben még előfordulhatnak nézeteltérések.Költési időn kívül laza, szétszórt csapatokban kóborol. Ekkor főként a táplálékban gazdag nyílt területeken gyülekeznek. Egész nap ott tartózkodnak, csak estére keresik fel az alvófákat. Egyedül költözik. A vonulás idején megfigyelhető rajok termikek közelében gyűlnek össze, hogy magasságot nyerjenek, de utána ismét egyedül haladnak tovább.

 

Borvízek és mofetták Kovászna megyében2021-12-13

Kovászna megye borvízekben és mofettákban gazdag mivoltának megértéshez a kulcs a Kárpátmedence intermedier vulkanizmusa, mely főleg a kárpáti vulkáni-ív mentén zajlott. Magmája a szubdukció során az alábukó vízzel átitatott kőzetlemezből felemelkedő víz és a tektónikai lemez által alásodort ugyancsak vízzel átitatott üledékek hatására a kéreg részleges beolvadásával keletkezett. Az így létrejövő többnyire bazaltos olvadék többlépcsős folyamat során kerül a felszínre, ez alatt a magmakamrákban differenciálódik, így a felszínre már savanyúbb, SiO2- ban gazdagabb magmák is kerülhetnek. A Kárpátokban ezen vulkanizmus termékei az andezit, riolit, dácit, bazaltandezit, de néhol felszínre jut a bazalt is. A folyamat olyan hosszú lehetett, hogy mire a felszínre jutott a magma a szubdukció már be is fejeződhetett. Az intermedier vulkánosságra jellemzőek voltak a rétegvulkánok, a lávadómok, a váltakozó működés, lehetett explóziós (robbanásos) és effuzív (kiömléses), keletkezhettek törmeléklavinák is. E vulkánosság részben egyidős a középső- és felső-riolittufa fázisokkal. Legöregebb tagjai a medence nyugati területein 18-23 millió évesek, ezeket a korábban már említett oligocén kori periadriai vulkanizmus folytatásának lehet tekinteni, de általában a többi részen 16 millió év körüliek a vulkáni megnyilvánulások. A vulkanizmus kora szempontjából bizonyos fokú vándorlást mutat nyugatról keleti, délkeleti irányba, elsősorban a Keleti-Kárpátokban, ahol ennek oka a nem párhuzamos lemezek ütközése, szubdukciója, amelyek szöget zártak be, ezért a területeiken eltérő időközökben zajlott
az alábukás és az általa okozott mészalkáli vulkanizmus is (bezáródó ,,olló” jelenség). Legfiatalabb szakasza a Keleti-Kárpátokban található, ahol csak 32-40 ezer éve ért véget a vulkanizmus. A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja itt a közelben, a Csomád hegységben található, amely 32 ezer évvel tört ki utoljára. Ez geológiai értelemben nagyon fiatalnak számít. A Csomád hegyég utóvulkanikus aktivitását bizonyítja, hogy tevékenysége következtében évente legkevesebb 8.700 tonna széndioxidot (CO2) juttat a levegőbe a talajon keresztűl, de említésre méltó a levegőbe juttatott kénhidrogén (H2S) mennyiége is.
A magmakamákból feláramló gázak és ásványi anyakok találkoznak a különböző vízrétegekkel, mely magába oldja őket és a felszinre érve borvízforrásként jelenik meg. A források közelében a vízben oldott ásványi anyag egy része kicsapódik, és a vasvegyületeknek köszönhetően álltalában rozsdabarmára színezi a forrás környékét. A széndioxid (CO2) vízben oldódva szénsavat (H2CO3), eredményez, mely megadja a borvízek jellegzetes savasságát.

 

A talaj2021-12-09

A környezetünkben levő életközösségek közül talán a talajra figyelünk oda legkevésbé, pedig akár élelmezésünk szempontjából is ennek van a legnagyobb jelentősége. Egy bonyolult rendszer, ahol találkozik az élővilág a kőzetekkel, levegővel, vízzel, napfénnyel, ezek elegye adja meg a talaj típusát, határozza meg a rajta kifejlődő élő közösségeket. Vastagsága, szervesanyag-tartalma változó. A legvastagabb a gyepek talajrétege, és érdekes módon az itt felhalmozódó szerves anyag mennyisége vetekszik egy erdő tömegével. De ezt gyorsan elveszíti kiszáradás esetén, amit okozhat a mesterséges lecsapolás, árkolás. Ez a folyamat nem látványos, mint az erdők eltűnése, de hatása talán fokozott, hiszen egy esetenként több méter vastag talajtakaró szerves anyag tartalmát lehetetlen helyreállítani, a természetes folyamat akár millió év is lehet. December 5-e a talajvédelem világnapja. Óvjuk talajainkat!

 

Az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálása2021-11-26

A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen folyamatban van az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálása. Az eddig bejárt megfigyelési pontok adatai alapján az állomány helyzete stabil. A módszertan szerint előre rögzített pontokban kell a madarakat területvédő hangjuk lejátszásával válaszra bírni; esetenként oda is repülnek, „ellenőrizendő” a betolakodót. Bár nem tartozik a terület jelölőfajai közé, de a macskabagoly-állományt (Strix aluco) illetően is értékes adatokat nyerünk ilyenkor.

Készülődés a fagyos időszakra2021-11-19

A téli, fagyos időszakra való felkészülés során ősszel a legtöbb fa lehullajtja a leveleit, így vészelik át a hideg hónapokat és csak tavasszal hajtanak ki újra. A levelek elvesztése a hidegebb éjszakák és rövidülő nappalok hatására következik be. Ilyenkor a levelekben a zöld színt adó klorofill termelődése egyre csökken és amikor a többi festékanyag túlsúlyba kerül, kialakul a fák őszi színes lombozata. A karotinoid nevű anyagok adják a levelek sárgás, narancssárgás színeit, az antocián pedig a sötétpiros és lilás színeket. A levél lehullása előtt a benne lévő auxin nevű hormon csökkenése miatt megszakad a sejtek kapcsolata a levélnyél és ág közötti felületen, majd a levél leválik onnan. A leválás helyét egy szigetelő sejtréteg zárja le. A fa életfolyamatai télen sem állnak le teljesen, csak nagyon minimálisra csökkennek, így például a gyökérnövekedés is folytatódik kis mértékben. A fák télen kétféle nyugalmi szakaszon esnek át. Az egyik a mély-nyugalmi időszaknak és kb. februárig tart. Ebben az állapotban semmilyen időjárási körülmény hatására nem indul meg az élettevékenységük. Ezután következik a kényszernyugalmi időszak. Ilyenkor kedvezőtlen időjárás esetén nyugalmi állapotban maradnak, de felmelegedés esetén már kihajtanak. E két szakasz hossza fafajonként különböző. A melegebb éghajlatról származó fák kényszernyugalmi szakasza hamarabb kezdődik, ezért egy túl korai átmeneti felmelegedéskor gyorsan rügyezni kezdenek, de aztán a hideg visszatértével sajnos a rügyek lefagyhatnak.

 

Madarak etetése téli időszakban2021-11-12

Télen nem minden madárfaj vonul délre, több faj vidékünkön marad. Ugyanakkor az itt telelő madarak számát növeli az északról erre az időszakra ide húzódóké is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a madaraknak nincs szükségük etetésre, anélkül is átvészelik a téli időszakot. Etethetjük őket, de nem azért, mert az életben maradáshoz szükségük van erre, hanem hogy megfigyelhessük, tanulmányozhassuk őket, örülhessünk jelenlétüknek.
Azért, hogy tevékenységünkkel ne ártsunk, hanem valóban csak könnyítsünk énekes barátaink sorsán, figyeljünk a következőkre:
- Csak megfelelő ételt adjunk számukra: natúr olajos magvak, szalonna, egyéb állati zsiradék, alma, bogyós gyümölcsök. Gyümölcsösünkben mindig hagyjunk a fán néhány gyümölcsöt a madarak számára is.
- NE etessük őket: sós, pörkölt magvakkal, kenyérrel vagy egyéb péksüteménnyel, chips-el, főtt étellel stb.!
- NE etessük a vízimadarakat!
- Hogyha elkezdtünk etetni, azt folytassuk a hideg időszak végéig, mert az oda szoktatott madaraknak nehéz új élelemforrást találniuk
- Kerüljük el, hogy egyszerre több madár tartózkodjon az etetőn, és ezáltal a fertőzések terjedhessenek.
- Biztosítsunk megfelelő minőségű ivóvizet is, cseréljük, hogyha megfagyott.
- Néhány madárfaj a földön szerzi meg táplálékát, számukra ide szórjuk a magvakat: rigók, vörösbegy stb.
Szép élményeket kívánunk!

Photo by Lidia Stawinska on Unsplash

 

 

Crocus banaticus / bánáti sáfrány – Colchicum autumnale / őszi kikerics2021-11-11

A címben említett két, egymásra nagyon hasonlító növény virága az ősz hírnöke az erdőben és a mezőn. Mindkét növény ősszel virágzik, majd tavasszal hozza termését és akkor bújnak elő levelei is. A bánáti sáfrány az erdők növénye, az őszi kikerics csak legelőkön, kaszálókon honos. Különleges ez a későn virágzó, télen pihenő, a termést csak tavasszal meghozó stratégia a növényvilágban, amit még érdekesebbé tesz, hogy ekkorra már levelei sincsenek egyik fajnak sem. Talán erre a furcsa botanikai jelenségre utalhat a „filius ante patrem” (fiú megelőzve az atyát) kifejezés.

Két újabb menedékház2021-10-11

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat által a nyár folyamán felépített két újabb menedékház szolgálja a Kovászna megye hegyeiben túrázók biztonságát. Ezekkel együtt Kovászna megye területén 6 darab menedékház található.
A bükkfeji hegyi menedék a Baróti-hegységben található, Barót város közigazgatási területén
Helyzete: 46.034565N, 25.630057E, 817m magasságban a Miklósvár fölötti Bükkfejen a Baróti-hegységben.
Kapcsolódó jelzett túraösvények:
- Málnásfürdő (vasútállomás) – Szárazajta – Bükkfej – Köpec; piros háromszög jelzés; menetidő 7-8 óra; közepes nehézségű
- Középajta – Bükkfej – Bibarcfalva; piros kereszt jelzés; menetidő 5-6 óra; közepes nehézségű
- Miklósvár – Bükkfej – Barót; kék kereszt jelzés; menetidő 5-6 óra; közepes nehézségű
Az ojtozi hegyi menedék a Berecki-hegységben található
Helyzete: 46.053329N, 26.36314E, 908m magasságban, az Ojtozi-hágó közelében levő Csorja-tetőn a Berecki-hegységben, Bereck községben
Kapcsolódó jelzett túraösvény:
- Berecki-hegység főgerince a Lakóca csúcs irányába; piros sáv jelzés; menetidő 6-7 óra; közepes nehézségű
A többi hegyi menedék helyzete:
1. Bodoki hegyi menedék; 45.986533N, 25.896771E; magasság 1044 m, Bodoki-havasok
2. Lakócai hegyi menedék; 45.824623N, 26.371312E; magasság 1698 m; Háromszéki-havasok
3. Hármas Határ (Tekse) hegyi menedék; 45.987886N, 25.724352E; magasság, 944 m, Baróti-hegység
4. Cecelei hegyi menedék; 46.132927N, 25.975061E; magasság 1132 m; Torjai-hegység

-2021-10-05

A Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ munkatársai két forrást takarítottak ki és újítottak fel Sugásfürdő közelében. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek a sugásfürdői tanösvény kivitelezési munkálatai is: padok, asztalok és információs táblák kerültek kihelyezésre.

Gyermeknap2021-06-01

Kovászna megye Hegyimentő Közszolgálatának csapata sok boldogságot kíván a gyerekeknek Napjuk alkalmából. A kedvezőtlen időjárás ellenére várjuk őket szeretettel az Erzsébet-parkban.

Két turista útvonal újrafestése2021-05-14

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai Sugásfūrdő környékén újrafestettek két turista útvonalat.
Kék háromszög: Sugásfürdő - Benkő borvíz - Benkő mező (régi kék pont)
Sárga kereszt: Sugásfürdő - Vadas
 
 

Sárgahasú unka 2021-05-04

A Csókás-Veczer dombság természetvédelmi terület kétéltűinek követése során az idei év áprilisában a sárgahasú unka (Bombina variegata) populációja került megfigyelésre. A rögzített adatok alapján a faj állománya stabilnak mondható, vannak a szaporodásának megfelelő helyek.

Autósok figyelem!2021-03-30

Minden tavasszal nagy az utakon elgázolt kétéltűek és madarak száma. Előbbiek éves vándorlásukat végzik a telelőhelyről a szaporodáshoz szükséges vízfolyások, tavak felé. A madarakat az elütött állatok tetemei,, az autókból kidobált szerves hulladék, valamint a tehergépkocsikból lehulló takarmányra megjelenő rágcsálók vonzzák az utak környékére. Alacsonyabb sebességgel haladva elkerülhetjük  a vonuló kétéltűek, valamint a zsákmányukat őrző ragadozó madarak elgázolását is.

https://orszagszerte.atlatszo.hu/dobbenetes-madarpusztulast-okoz-az-ut-melle-szort-etelmaradek-a-4-es-fout-egyes-szakaszain/?fbclid=IwAR06qB7El5au_S_xUQWQYdlAdoIzbYzx7ZDr6Q9YhjpWtyQWcbu6VWHzauE

 

Bemutató a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban2021-03-12

2021 március 11-én a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat bemutatót tartott a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban a hegyimentésről, túrázásról, az ezekhez használt felszerelésről, valamint a hátizsák megfelelő csomagolásáról. A nagy érdeklődésnek örvendő eseményen a résztvevőket megismertették a turisztikai jelzésekkel és a hegyi ösvényeken való biztonságos közlekedés szabályaival.

Ne bántsd! Ne tépd! Ne vásárold!2021-03-05

Ne bántsd! Ne tépd! Ne vásárold! Hagyd a mezőn, az erdőn, fotózd le és gyönyörködj benne. Hadd élvezze más is évek múlva, ha arra sétál. Védettek, ritkák és szépek.

 

Jó hír a téli sportok kedvelőinek! 2021-01-13

A mai nappal indul a sugásfürdői síszezon. A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat jelen van a pályán és felügyeli a résztvevők biztonságát. Megkérjük, a balesetek megelőzése érdekében tartsák be a biztonságos sízésre vonatkozó szabályokat. Mindenkit szeretettel várunk.

Foto: rekreativ.club


SÍPÁLYÁN VALÓ VISELKEDÉSI ÚTMUTATÓ
1. A többi síző és snowboardos figyelembevétele. Minden sízőnek és snowboardosnak úgy kell viselkednie a pályán, hogy senkit ne veszélyeztessen és ne okozzon kárt másnak.
2. A sebesség és a haladási irány uralása. Sebességét és haladási módját képességeinek, a terep-, hó- és időjárási viszonyoknak, valamint a pálya telítettségének megfelelően kell megválasztania.
3. A haladási irány megválasztása. A hátulról érkező sízőnek és snowboardosnak úgy kell megválasztania haladási irányát, hogy az előtte haladó sízőt és snowboardost ne veszélyeztesse.
4. Előzés. Előzni lehet fentről vagy lentről, jobbról vagy balról, de mindig csak olyan távolság megtartásával, mely a megelőzött sízőnek vagy snowboardosnak minden mozgásához elegendő helyet hagy.
5. Beérkezés a pályára, elindulás és lejtőn felfelé haladás. Minden sízőnek és snowboardosnak, aki lesiklópályára érkezik, megállás után újra elindul, vagy lejtőn felfelé akar haladni, felfelé és lefelé is meg kell győződnie arról, hogy ezt magára és másokra nézve is veszélytelenül teheti meg.
6. Megállás. Minden sízőnek és snowboardosnak el kell kerülnie, hogy szűk vagy át nem látható helyeken a lesiklást szükségtelenül feltartsa. Ha ilyen helyen esik el a síző vagy a snowboardos, akkor a lehető leggyorsabban szabaddá kell tennie a helyet.
7. Felfelé vagy lefelé haladás gyalog. A lejtőn felfelé vagy lefelé gyalog haladó sízőnek vagy snowboardosnak a pálya szélén kell haladnia.
8. A jelzések figyelembevétele. Minden sízőnek és snowboardosnak figyelembe kell vennie a jelzéseket és jelöléseket.
9. Segítségnyújtás. Baleset esetén minden sízőnek és snowboardosnak kötelessége értesíteni a hegyimentőket/elsősegély állomást és segítséget nyújtani a sérült leszállításához.
10. Igazolási kötelezettség. Minden sízőnek és snowboardosnak, tekintet nélkül arra, hogy tanú vagy résztvevő, felelős vagy nem, baleset esetén meg kell adnia személyi adatait.

 

Ha a vér az életet jelenti, akkor a véradás a remény szinonimája.2020-12-23

2020 December 23-án a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csapata önkéntes véradáson vett részt a sepsiszentgyörgyi vérközpontban, ezáltal hozzájárulva az amúgy is hiányos helyi vérkészlet gyarapításához. Tettükkel ösztözni szeretnék a helyi lakosságot, hogy vegyenek részt önkéntes véradáson, hisz nagy szükség van most a vérre. Aki Vért ad Életet ad!

Biztonságosabb túraútvonalak2020-10-30

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai a turisták biztonsága érdekében 50 méter hosszúságú acélsodronyt helyeztek el a kék pont turistaútvonalon (Grand Hotel Bálványos – Büdösbarlang – Buffogó-láp ) egy csúszós szakaszon, a Büdös-hegy területén. Egyúttal az időjárás által megrongált irányjelző táblák is javításra kerültek.

Sziklamászó útvonalak2020-10-22

Alpinistáknak való sziklamászó útvonalakat épít ki a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat a Vargyasi-szorosban. A részletekről a szolgálat vezetőjét, Leonid Moscviciovot kérdeztük.

Ahogy az idő engedi, dolgoznak a hegyimentők a helyszínen, a Vargyasi-szoros megyénkbe eső részén levő, 84 méter magas Ejtőkövön. Nemcsak magának az egyenként 50 méteres, 7-, illetve 8–as nehézségi fokozatú útvonalaknak a kijelölése és kiépítése a dolguk, még hátravan egy harmadik is, a sziklafalat pedig meg kell tisztítani a mozgó, veszélyes kövektől, az odavezető utat, a környező terepet is rendezni kell, még egy pallót is építeni kell a patakon át.
Az Ejtőkövön lesz tehát megyénk egyetlen alpinisták által megmászható sziklája, igaz, kicsit odébb, a szoros Hargita megyébe eső részén még van hasonló. Mert a szikla függőleges és aránylag sima felületű, nem lehetett a kezdők számára való könnyebb mászó útvonalakat is kiépíteni, de a továbbiakban még keresik az alkalmas helyszínt arra is, magyarázta Leonid Moscviciov.
Mivel lassan a turistaszezon zárása felé tartunk, a munkálatokat legkésőbb tavaszra fejezik be, ezzel párhuzamosan már a közeledő síszezonra is készülni kell, főleg a felszerelések javítása, kiegészítése van napirenden.

Bodor Tünde   
Székely Hírmondó    2020.10.22

Strix uralensis kisfilm2020-10-20

Uráli bagoly (Strix uralensis). A monitorizálás során a behívóhangokra megjelenik a környéken élő uráli bagoly. Ellenőrzi, hogy van-e betolakodó, majd távozik.

(a kisfilm elidítása - click a képre )

Uráli bagoly2020-10-13

Uráli bagoly (Strix uralensis). Az őszi időjárás beköszöntével megkezdtük a Bodoki- és Baróti-hegységek madárvédelmi terület uráli bagoly populációjának monitorizálását. A meglátogatott három helyszínből az elsőben csak egy rókát sikerült megfigyelni, de a másik kettőben a kihangosítón lejátszott bagolyhangra összesen három példány válaszolt, mint be is repültek megnézni a betolakodókat. Folytatjuk a tevékenységet a monitorizálási terv szerint.

Sziklamászó útvonalak kialakítása2020-10-07

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai a Vargyas-szoros közelében levő Ejtőkőnél elkezdték a sziklamászó útvonalak kialakítását. A munkálatok folyamatban vannak.

Két újabb menedékhely2020-09-11

Augusztus folyamán a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai két újabb menedékhelyet készítettek el a megye hegyvidéki területén a szükséghelyzetbe (baleset, rossz időjárási viszonyok stb.) került kirándulók biztonságának növelése érdekében. Az első menedék a Baróti-hegységben a Hármashatár nevű helyen található. A másik a Cecele alatt a Bodoki-havason, Bálványosfürdő környékén. A menedékek szükség esetén egyenként 4-8 személynek nyújtanak menedéket.
A háromszéki túraútvanalakról tájékozódni lehet az intézmény honlapán: www.natcov.ro > Hegyimentés > Jelzett turistaösvények

Bakancsos turizmus - Átadtak két menedékhelyet2020-09-09

Immár négy menedékhely áll a túrázók rendelkezésére Háromszéken. Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája közölte: augusztusban két ilyen létesítményt adtak át. A nyolc személy befogadására alkalmas faházak egyikét a Baróti-hegységben a Hármashatárnál, a másikat a Csomád-Bálványos térségben, a Cecele-tető közelében építették fel. Korábban a Bodoki-tetőnél és a Lakóca-csúcsnál készültek hasonló menedékhelyek.

A Hármashatárnál álló menedékhely Sepsikőröspatak közigazgatási területén található, s a gerinctúrát hivatott segíteni a Baróti-hegységben. A hivatalosan jóváhagyott teljes túraútvonal 59 km hosszú, átlagos nehézségű. A Cecele-tető környékén tíz túraútvonalat újítottak fel a hegyimentők, emellett kettőt lezártak a medveveszély miatt. Nem ajánlott gyalogtúrázni a sepsibükszádi Határ Panzió és a Szent Anna-tó, illetve a Sepsibükszád és a Mohos-láp közötti útvonalon.

Moscviciov Leonid, a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője közölte, a továbbiakban feltérképezik, hogy hol lenne még igény hasonló menedékhelyekre. A szolgálatnak négy főállású hegyimentője van, munkájukat tizennyolc önkéntes segíti.

Háromszék kiváló terep a családi túrázásra, hiszen könnyű vagy közepes túraútvonalakat a megye minden részén találni, ezért is támogatják a túraútvonalak felfrissítését, térképek készítését, menedékhelyek kialakítását – nyilatkozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Forrás: Háromszék napilap, 2020 szeptember 09.

Szerző: SZEKERES Attila  ---  Cikk megjelenési időpontja: 2020-09-09 08:00

Natura2000 ROSPA0082 határjelző információs táblák javítása2020-09-08

Tintahalgomba2020-08-18

Clathrus archeri - akárcsak a szömörcsög, ez a gombafaj is a legyek, rovarok által terjeszti spóráit. Eredeti hazája Tasmania, Új Zéland, Ausztrália, így tehát vidékünkön inváziós fajnak számít. Valószínűleg a az első világháború idején került Európába. Néhol a boszorkánytojásnak nevezett fiatal példányait fogyasztják. A képen bemutatott példányt a Dél-Hargitában találtuk.

„Everesting Challenge"2020-08-10

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai 2020 augusztus 8-án felügyeletet biztosítottak a 21 éves Vajna János teljesítménykerékpározásához a sugási úton. Az „Everesting Challenge" azt jelenti, hogy egy adott hegyi szakaszon annyiszor kell fel-le menni kerékpárral, míg ki nem gyűl a Mount Everest 8.848 m-es szintkülönbsége.
Kovászna Megye Hegyimentő Közszolgálata elismerését fejezi ki a figyelemre méltó kezdeményezésért, valamint kitartást és jó egészséget kíván ez úton is Vajna Jánosnak.

A Csomád hegység turistaösvenyeinek újrafestése2020-07-17

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csapata befejezte a Csomád hegység turistaösvenyeinek újrafestését. A nyomvonalak letölthetőek a Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ hivatalos weboldaláról  .gpx és .kmz formátumban, a következő Link-re kattintva:   https://www.natcov.ro/?page=159&newlang=romana

Keresési akció2020-07-03

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat 2020. július 2.-án a Kovászna Megyei Rendőr főkapitányság által szervezett keresésen vett részt Gelence község területén. A 68 éves személyt 2020. április 12.-én látták utoljára.

Keresési és mentési akció2020-06-25

2020.06.24.-én a Baróti hegységben, a Görgő csúcs alatt egy újabb sikeres keresési és mentési akción vett részt a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat. Terepjáró autóval történt baleset következtében két fiatalt kellett kimenteni. Egyikük elsősegélyben részesült.

Kovászna megye természeti értékeiből2020-05-25

A kovásznai Hankó-völgy ásványkülönlegessége az aragonit-realgár-pararealgár társulás (aragonit – tűs halmazok, realgár – narancs, pararealgár – sárgás), valamint a mofetták tevékenységéhez köthető dawsonit jelenléte. A dawsonit fehér, földes halmazokként fordul elő a törésvonalhoz köthető területen, képződése magnéziumszegény környezetet feltételez. Az arzénben gazdag borvizet egykor gyógyvízként palackozták a két világháború között.            A helyszín természetvédelmi terület.
Aragonit: CaCO3; Realgár: As4S4; Pararealgár: As4S4; Dawsonit: NaAlCO3(OH)2

Javaslatok hegyvidéki túrázáshoz a Covid19 idején2020-05-15

A hegymászás alapszabályait természetesen be kell tartani és ezekhez társulnak a Covid19-es óvintézkedések.
A vírus továbbra is probléma marad, még nem tűnt el, és a hegyekbe is felhurcolhatjuk magunkkal.
A járványra való tekintettel logikus megoldásnak tűnhet, hogy egyedül menjünk túrázni, de ez nagyon veszélyes vállalkozás, így hát a csoportos túrázást javasoljuk, betartva a biztonsági távolságot egymástól.
Egy viszonylag hosszú sportolás és edzés szempontjából inaktív időszak után az ember erőnléti állapota valamint összpontosítási képessége gyengébb, ám a hegy változatlanul veszélyes, a baleset esélye nagyobb!
Javaslataink:
- Kezdetben válasszunk rövidebb, könnyebb túrákat, lehetőleg már számunkra ismert helyen.
- Kirándulásunkat alaposan tervezzük meg, helyszínét és várható időtartamát közöljük családtagjainkkal, barátainkkal vagy a hegyimentő szolgálattal.
- Okostelefonunkra töltsük le a Salvamont-Vodafone alkalmazást, legyen nálunk pót tápegység valamint megfelelő és hiánytalan felszerelés mely túránk során biztonságot ad.
- A vadállatok is elszoktak ebben az időszakban az emberi jelenléttől, nem tudhatjuk, hogyan fognak viselkedni, ha találkozunk velük élőhelyükön. Legyünk fokozottan figyelmesek e tekintetben is.
- Kerüljük a kempingezést, sátorban – menedékházban alvást, valamint a források és toalettek közelében kialakulható tömeget.
Covid19-es javaslataink:
- Mielőtt elindulnánk, mérjük meg testhőmérsékletünket, ha lázasak vagyunk, ne menjünk kirándulni, túrázni. Vigyünk magunkkal több maszkot, alkohol alapú fertőtlenítőszert, valamint egy szemeteszsákot – ne dobjunk el semmit a természetben.
- Baleset esetén a mentés bonyolultabb, nőhet a beavatkozási idő, mivel be kell tartani a Covid19-es protokollokat a mentés és a szállítás alatt is, úgy a sérült, mint a hegyimentők érdekében.
Igazából nem szabadna gondot okozzon, hogy újból elkezdünk kirándulni, túrázni, visszatérve a hegyi ösvényekre, de sokkal figyelmesebbek és felelősebbek kell legyünk egész túránk, kirándulásunk során.
Ne feledjük, kirándulásaink, túráink során a Romániai Hegyimentő Közszolgálat emberei, egységei a mi barátaink! Ők azon egyedüli szervezetek, amelyek rendelkeznek megfelelően képzett személyzettel, akik egy baleset során beavatkozhatnak, menthetnek és a sérültet megfelelő módon le tudják szállítani a hegyekből. Baleset során az egységes segélyhívó számon 112 értesítsük őket. A Nemzeti Hegyimentő Közszolgálat Irányító Központjának telefonszámát hívva (0372126668 vagy 0SALVAMONT) bármilyen, a túrázásunkhoz szükséges információt megkaphatunk, hasonlóképpen használhatjuk okoseszközön a Salvamont-Vodafone alkalmazást ezen információk eléréséhez.

Jelzett turista ösvények karbantartása2020-05-04

A Kovászna megyei Hegyimentő Közszolgálat folytatja a jelzett turista ösvények karbantartási munkálatait.

A keresési akció végeredménye2020-04-28

Sajnálatos módon nem minden mentés jár sikerrel, a mostani eltűnt személy keresése is így zárult. Három nap keresés után megtalálták a Kommandóról eltűnt férfi holttestét. A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat ez úton is felhívja a figyelmet, hogy tartsák be a természetjárás szabályait, köztük azt is, hogy ne menjenek egyedül az erdőbe vagy a hegyekbe.

 

Egy kommandói, 70 éves, 2020. április 24-én eltűnt személy keresése2020-04-27

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat egy kommandói, 70 éves, 2020. április 24-én eltűnt személy keresésében vesz részt. A mai napon a keresés hajnali 5 órakor kezdődött. A Hegyimentő Szolgálat részéről jelen levő 13 személy mellett csendőrök és helyiek vesznek részt az akcióban, kb 40-45 fő keresi az eltűntet. A keresést folytatják.

Foltos szalamandra2020-04-27

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a legélénkebb színű kétéltű, mellyel találkozhatunk a Bodoki- és Baróti-hegységek védett területen. Fontos, hogy ne zavarjuk, amennyiben keresztezi utunkat.

Fekete gólya2020-04-14

Fekete gólya (Ciconia nigra). Visszatértek a fekete gólyák is. Javítgatták a fészket, majd máris kotlásba kezdtek.

HEGYIMENTÉS MÁSKÉNT2020-03-25

   A hegyimentők is segítenek a rászoruló időseknek. A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csatlakozik a Kovászna Megyei Önkéntes Szolgálat kezdeményezéséhez, miszerint azoknak a 65 év feletti idős személyeknek, akik betegség vagy a koronavírus fertőzés miatti elővigyázatosságból nem hagyhatják el otthonukat, élelmet- és gyógyszert vásároljanak.
   A tevékenység összeghangolása érdekében hétköznapokon reggel 8:00 és délután 4:00 óra között fogadják a hívásokat a 0742-125157- es telefonszámon
.

A Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat óvatosságra inti a sízőket2020-01-10

2020 ianuár 8.-án három baleset is történt a sugásfürdői sípályán, két gyermek és egy felnőtt szorult a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat csapatának a beavatkozására. A felnőtt csak kisebb sérüléseket szenvedett, az egyik gyermeknél izomhúzódást állapítottak meg, a másik viszont súlyosan sérült, őt combcsonttöréssel Brassóba szállították, ahol meg is műtötték. (Tudomásunk szerint jól van, ez úton is gyógyulást kívánunk neki.)

Mindezt figyelembe véve a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat felhívást intéz a sízőkhöz, hogy a sípályján a tudásuknak, valamint a pályaviszonyoknak megfelelően közlekedjenek, ezek szerint válasszák meg a haladási sebességüket. Legyenek óvatosak, és figyeljenek egymásra a túlzsúfolt pályákon.

Fotó: We Radio

Alapfokú elsősegély tanfolyam (BLS – Basic Life Support) 2019-12-17

A sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat felkérésére alapfokú elsősegély tanfolyamot (BLS – Basic Life Support) tartott az önkéntes hegyimentők számára.
A többlépcsősre tervezett képzés első részében bemutatásra került az újraélesztés, a törések, ficamok, a gerincsérüléses, fulladásos esetek ellátása, valamint a technikai eszközök használata.
Ez úton is köszönjük az együttműködést.

Iskola Nap Uzonban2019-12-11

Köszönjük a meghívást az uzoni "Tatrangi Sándor" Általános Iskola, Iskola Napjának a rendezvényére ahol a következő témaköröket beszéltük át a tanulókkal: a turistajelzések rendszerét, a hegyi turázás szabályait, a megfelelő ruházat fontosságát és az elsősegély nyújtás alapjait.

 

FILM Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat2019-12-02

Együtt az önök biztonságáért

Előadássorozat a Székely Mikó Kollégiumban2019-11-22

A Székely Mikó Kollégium meghívására a nyolcadikos diákoknak tart intézményünk előadássorozatot a Kovászna Megye Tanácsa kezelésében levő természetvédelmi területekről, és általában a természetvédelemről. Az első találkozóra 2019. november 22-én került sor két osztály tanulóival. A központi téma a Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es terület és ennek madarai volt, de hangsúlyt fektettünk arra is, hogy felhívjuk a diákok figyelmét az emberi tevékenység hatásainak előzetes becslésének fontosságára, ugyanis ezeknek az elhárítása sokba kerülhet, több esetben pedig lehetetlen a természetet eredeti állapotába visszaállítani. A líceum biológia szertára megfelelő környezet a közel száz éve kitömött állatokkal, hiszen a megye faunájából már eltűnt fajt is be lehet itt mutatni.

Lepkék a Bodoki-havasokban - 1. Mikóújfalu2019-11-20

1. Nagy színjátszólepke (Apatura iris)


2. Sakktáblalepke (Melanargia galathea)


3. Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina), hím


4. Fekete szemeslepke (Minois dryas), hím


A meghatározást köszönjük Vizauer Tibor-Csabának.

A 2019-es évet értékelő országos hegyimentő közgyűlés2019-10-31

Kovászna Megye Hegyimentő Közszolgálata is részt vett a Durău-ban (Neamț megye) megrendezett, a 2019-es évet értékelő országos hegyimentő közgyűlésen. A rendezvényen több mint 100 hegyimentő volt jelen.

A versenyvizsga eredménye2019-10-24

A Kovászna Megyei Heygimentő Közszolgálat csapata gyakorlaton vett részt2019-10-11

A Kovászna Megyei Heygimentő Közszolgálat csapata gyakorlaton vett részt, melyet a Megyei Csendőrség szervezett Zabrató közelében. A helyszínen kialakított csapatok feladata, az erdőben eltévedt két személy felkutatása volt, melyből az egyik egészségügyi problémákra hivatkozva képtelen volt útját folytatni. Miután megtalálták, az egészségügyi problémával küzdő személyt egy UT2000 hordágy segítségével leszállítottak és átadták a mentőszolgálatnak.

Iskola másként Ozsdola2019-10-07

2019. október 7-én az ozsdolai „Kún Kocsárd” Általános Iskola által szervezett Iskola másként hét programja a természetvédelem és természetjárás volt, melyre a Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központot kérték fel, hogy tartson bemutatót a diákoknak. Kovászna megye természeti értékeiről, ember és természet kapcsolatáról a természetvédelmi iroda munkatársa tartott vetítéssel egybekötött előadást. A természetjárás alapszabályairól, a helyes öltözködésről, a hátizsák rendezéséről és az esetleges sérülések, balesetek megtörténtekor való eljárásról a hegyimentőkkel beszélgettek a tanulók.

Gyakorlat Sugásfürdő közelében2019-09-27

Kovászna megyei öreg, nevezetes fák IV.2019-06-24

A kálnoki tölgy(ek).
A kálnoki tölgyként szokták emlegeti az unitárius templom mellett élő famatuzsálemet, feledve, hogy az úthoz közel is van még egy többszáz éves, bár nem ennyire látványos tölgy. A kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a hely másik nevezetessége az 1781-ben épített fa harangláb. A temetőben látható Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839 – Budapest, 1918) főerdőmester síremléke. A település bejáratánál elhelyezkedő, fallal kerített református templom melletti fa haranglábat valószínűleg 1732-33-ban építhették. A helyszín szabadon látogatható.

Kovászna megyei öreg, nevezetes fák IV.2019-06-24

A kálnoki tölgy(ek).
A kálnoki tölgyként szokták emlegeti az unitárius templom mellett élő famatuzsálemet, feledve, hogy az úthoz közel is van még egy többszáz éves, bár nem ennyire látványos tölgy. A kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a hely másik nevezetessége az 1781-ben épített fa harangláb. A temetőben látható Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839 – Budapest, 1918) főerdőmester síremléke. A település bejáratánál elhelyezkedő, fallal kerített református templom melletti fa haranglábat valószínűleg 1732-33-ban építhették. A helyszín szabadon látogatható.

Mentés a bálványosi Büdös - barlangnál2019-06-18

A Kovaszna Megyei Hegyimentőket egy 52 éves ferfi mentéséhez riasztották, aki a bálványosi Büdös - barlangnál esett le magasból és a tünetei hátgerincsérülésre utaltak. A sérült személyt megfelelő rögzítés után egy UT2000 hordágyon szallították a mentőig. Köszönjük a segítséget és a közreműködést a kezdivásárhelyi mentőszolgálatnak valamint a rendőrségnek.

Kovászna megyei öreg, nevezetes fák III.2019-06-11

Hársfák a sepsibesenyői református temetőben.
A XIII. században épített, majd többször átalakított templom falait egykor a Szent László legenda freskói díszítették, melyekről mára már csak a Huszka József (1854-1954) rajztanár, néprajzkutató által készített rajzok maradtak meg. A temető bejáratánál és a templom mellett levő két nagylevelű hársfa (Tilia platyphyllos) pontos kora nem ismert.
A helyszín szabadon látogatható, a templom megtekintését a parókián kell egyeztetni.

 

Kovászna megyei öreg, nevezetes fák II.2019-05-31

Imecsfalvi gesztenyefa. Imecsfalva, Cserey-kúria.
A XVIII. századi Cserey-kúria az egyetlen Kovászna megyében, melynek megmaradt a bejárat feletti hagymakupolája. Ebben az épületben alapította meg Cserey Jánosné, született Zathureczky Emília és Vasady Nagy Gyula a Székely Nemzeti Múzeumot 1875-ben. Jelenleg óvoda és elemi iskola működik az épületben. Az udvaron álló vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) pontos kora nem ismert. A vadgesztenye nem őshonos a vidéken, parkokban, kertekben található.  A helyszín szabadon látogatható
.

Kovászna megyei öreg, nevezetes fák I.2019-05-29

Mikes Kelemen tölgyfái. Zágon.
A hagyomány szerint Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.) édesapja, Mikes Pál ültette a két kocsányos tölgyet (Quercus robur). Valós koruk nem ismert. Egyikükről egy szélvihar következtében letört ágból 1999-ben a budapesti Mónus Béla fafaragó művész térplasztikai alkotást készített Rodostói remete és nénje címmel, mely a helybeli Mikes-Szentkereszthy kastély mellett kapott helyet. Ugyanő a 2018-ban kiszáradt fa törzsébe kétszemélyes kápolnát alakított ki.
A helyszín szabadon látogatható, Zágon központjából táblák jelölik az útvonalat.

A Csókás-Veczer védett terület élővilágából 2019-05-23

Kardoslepke (Iphicides podalirius)

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Kökörcsin (Pulsatilla sp.)

Tájkép: gyönyörű a rálátás a még hóborította Csukás-hegységre

Tájkép: az Olt folyó és a Barcasági-medencét övező hegyvidék

Fekete gólya (Ciconia nigra)2019-05-07

Becslések szerint a Bodoki- és Baróti-hegység védett területen a fészkelő feketególyák száma 10 pár körül van. Rejtett életmódot folytat, a zavarást nem tűri, ezért ritkán kerül „lencsevégre”.

Eseménynaptár
Időjárás
Hasznos linkek

  

    


 

Proiect cofinantat din Fondul European pentru Dezvoltare Regionala.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro
Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României