

![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |


A nagy kócsag (Egretta alba) gázlómadár, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozik.
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, általában a nádasban építi meg fészkét, de fákra is telepedhet. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák a fészket 34-35 nap után hagyják el.
Táplálékát halak, kétéltűek, vízirovarok, kisemlősök alkotják, módszere a többi gémféléhez hasonlóan a mozdulatlan várakozáson és gyors lecsapáson alapszik.
Érdekesség, hogy a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület 1889-ben a kócsagirtás (pontosabban a dísztollakkal való kereskedelem) visszaszorítása érdekében alakult.
Bár nem fészkel a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi területen, táplálkozás közben gyakran megfigyelhető.


A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul.
Testhossza 90-105 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-145 centiméter, tömege 2,5-3 kg. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.
Leginkább az erdőkben csendesen folydogáló patakokban, tocsogókban vagy az erdők övezte tavak mentén keresi táplálékát. Követi a patakok folyását s a mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát. A tavakban akár hasig a vízbe gázolva, a csőrével tapogatva vadászik apró halakra és egyéb élőlényekre. Néha a folyók mentén, a zátonyokon sétálva keresi táplálékát, olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik fehér gólyákkal és más gázlómadarakkal egy csapatban.
Augusztusban ártereken gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd április elején érkezik vissza Európába.
Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket. A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30-35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. A fiókák 70 nap után vállnak teljesen önállóvá.
Nemzetközi szinten mintegy 7.800-12.000 párra becsülik a teljes állományát, amiből mintegy 160-250 pár fészkel Romániában. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján mintegy 10-22 párra becsülték a fészkelőállományát.
Állományainak fennmaradása nagymértékben függ az erdőgazdálkodási gyakorlattól. Fontos, hogy a fészkelőhelyei mentesek legyenek az emberi zavarástól. Ugyanakkor az erdőközeli nedves élőhelyek fenntartása is rendkívül fontos.
Fotó: Szabó József
1971-ben ezen a napon írták alá Iránban a Ramsar-i Egyezményt, mely a nemzetközi jelentőségű vizes területek, kiemelten a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről szóló megállapodás. 1975-ben lépett hatályba. Románia 1991-ben csatlakozott, azóta 19 terület került az egyezmény védernyője alá. Hozzánk legközelebb a Brassó megyei Szúnyogszéki halastavak elnevezésű terület található. A 415 hektáros védett övezet egyben Natura 2000-es terület is.

Fekete gólyák (Ciconia nigra) a szúnyogszéki halastavak egyikén
A területről bővebben: https://www.deltadincarpati.ro/ro/
A ROSCI0056-es számú Csókás-Veczer dombság különleges élőhelyvédelmi területen a hód (Castor fiber) monitorizálása során két példányt sikerült lencsevégre kapni, melyek a víz szélén táplálkoztak. A védett területen a faj megőrzési állapota jó.
