Uniunea Europeana Guvernul Romaniei POS Mediu Consiliul Judetean Covasna Instrumente structurale
Bodoki- és Baróti hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz Tőzegláp, Lassúág-Honcsok Tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír természetvédelmi területek  megfelelő kezelése

Saját rendezvények

Oldal: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19]

Március 3. a Vadvédelmi Világnap2022-03-03

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény 1973. évi aláírásának évfordulója. A világnap azonban sokkal szélesebb körben foglalkozik a vadon élő állatok és növények védelmének szükségességének népszerűsítésével.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított Vörös lista szerint több mint 8.400 vadon élő növény és állatfaj helyzete kritikus, közel 30.000 veszélyeztetett.
A Bodoki- és Baróti-hegység védett terület egyik legnagyobb értéke a kis békászósas (Aquila pomarina). Fennmaradásához úgy az időskorú erdőkre (fészkelés), mint a gyepterületek és természet közeli gazdálkodású szántóterületekre (táplálkozás) szükség van.
Az egyezmény szövege: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22015A0319(01)&from=LV
Hivatalos honlap: https://www.wildlifeday.org/

A békászó sas (Aquila pomarina)2022-02-24

A békászó sas (Aquila pomarina) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Európa középső és keleti részén honos, telelni Dél-Afrikába vonul.
Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 143–168 centiméteres, testtömege 1,4-1,8 kg közötti. A legkisebb faj az Aquila nemből, de így is nagyobb, mint egy egerészölyv.
Tápláléka apró emlősökből (rágcsálókból), kétéltűekből (elsősorban békákból), madarakból, hüllőkből és rovarokból áll. A faj három fő módszert használ vadászatkor: gyalogosan veszi üldözőbe a zsákmányt; valamilyen kiágazó helyen (szénaboglya, fa, kerítés) les a zsákmányra; vagy alacsonyan (kb. 100 m magasan) siklik egy adott terület felett és lecsap a kiszúrt prédára.
Természetes élőhelye a rétekkel szomszédos erdők. Közép-Európában többnyire dombokon, hegyeken lévő lombhullató erdőkben fészkel. Afrikában telel.
Az udvarlás már kora tavasszal megkezdődik, amint megérkeznek a költőterületre. Fára, gallyakból építi fészkét, melynek belsejét naponta zöld ágakkal frissíti. Fészkének magassága elérheti a 0,6-1 métert, felső átmérője 60-70 cm. A fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 36-41 napig kotlik általában a tojó. A kikelt fiókák 55-60 napos korukra vállnak röpképessé, de a szülők még néhány hétig gondoskodnak róluk.
A globális populációt 20.000 párra becsülik. Európában összesen 13.000-16.000 pár található, ebből mintegy 2.500-28.000 Romániában. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján mintegy 40-55 párra becsülték a fészkelőállományát.
A faj fennmaradása adott területeken nagymértékben függ az erdőgazdálkodási gyakorlattól, fontos, hogy a fészkelőhelyei mentesek legyenek az emberi zavarástól.Táplálkozóhelyeit a mozaikos tájszerkezet átalakítása, az intenzív mezőgazdaság és a monokultúrák térhódítása veszélyezteti. Gyakran a szándékos mérgezések és orvvadászat, újabban pedig a vonulási útvonalakba telepített szélturbina-parkok tizedelik az állományait.

Fotó: Szabó József

A jégmadár (Alcedo atthis)2022-02-18

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Erdőszéleken is él.
Testhossza 16-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-28 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös. Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a halivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.
Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb.60-90 cm hosszú, vízszintes folyósót, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 tojását, melyen 21-27 napig kotlik.

Az európai populáció nem túl nagy, 79.000-160.000 párra tehető, ebből mintegy 12.000-15.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 7-10 párra becsülték az állományát.
A folyóvizek szabályozása és a partfalak árvízvédelmi szempontok szerinti kiképezése jelenti a legnagyobb veszélyforrást a jégmadárra, ezáltal ugyanis a költőhelyei semmisülhetnek meg. A folyópartok egyes szakaszain meredek falak kialakításával vagy rehabilitációjával lehet segíteni a faj tartós megjelenését/fennmaradását adott folyószakaszokon, mely intézkedés egyben több más madárfajon (gyurgyalag, partifecske) is segít.

Fotó: Szabó József

 

Uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálása2022-02-18

A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen folytatjuk február és március során is az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálását. Sokszor nem teszi tiszteletét egy példány sem a megfigyelési ponton, de válaszol a hangjuk lejátszására. Sokszor lenne segítségünkre a telehold ezeknek a csodálatos madaraknak a megfigyelésében, de pont olyankor nem teszik tiszteletüket. Figyeljünk rájuk azért is, mert határozottan védelmezik fészküket, bármit megtámadva, ami túl közel merészkedik.
A fényképek ugyanazon helyen készültek este 9 körül, előbbi vakuval, a második a hold fényénél.
 
 

A nagy kócsag (Egretta alba)2022-02-16

A nagy kócsag (Egretta alba) gázlómadár, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozik.
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, általában a nádasban építi meg fészkét, de fákra is telepedhet. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák a fészket 34-35 nap után hagyják el.
Táplálékát halak, kétéltűek, vízirovarok, kisemlősök alkotják, módszere a többi gémféléhez hasonlóan a mozdulatlan várakozáson és gyors lecsapáson alapszik.
Érdekesség, hogy a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület 1889-ben a kócsagirtás (pontosabban a dísztollakkal való kereskedelem) visszaszorítása érdekében alakult.
Bár nem fészkel a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi területen, táplálkozás közben gyakran megfigyelhető.

Oldal: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19]
Eseménynaptár
Időjárás
Hasznos linkek

  

    


 

Proiect cofinantat din Fondul European pentru Dezvoltare Regionala.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro
Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României