Veresvíz tőzegláp

A ROSCI0242 Veresvíz-tőzegláp védett terület kezelési terve az a hivatalos dokumentum mely meghatározza azon tevékenységeket melyek a terület megőrzését és védelmét kell szolgálják. A terület gondnoka és a helyi hatóságok  kezelési tervben foglaltak alapján kell ellássák tevékenységüket.

A kezelési tervvel kapcsolatos nyilvános konzultációra  2015.augusztus 27-én került sor Esztelneken. Részletek a meghívóban. 

Miután a tervet a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kedvezően véleményezte, 2015 decemberében benyújtottuk a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz jóváhagyásra. Ez a folyamat zárult le május végén mikor minisztériumi rendelettel jóváhagyták. 

A teljes román nyelvű dokumentum itt tölthető le: 

A Veresvíz-tőzegláp terület kezelési terve - első rész
A Veresvíz-tőzegláp terület kezelési terve - második rész

Képek a nyilvános konzultációról: 

7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok: Mohaszintjében tőzegmohák által uralt, zömükben fátlan lápok. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú, illetve vizű, kis kiterjedésű vizes élőhelyek, amelyekben tőzegképződés zajlik. Uralkodók bennük a tőzegmohák (Sphagnum spp.), melyek vagy kiterjedt szőnyeget alkotnak, vagy sásfélék (esetleg gyékény, nád) között fordulnak elő.

7110* Dagadólápok: Magas hegyvidékek és az észak-európai tájak hűvös, nagy páratartalmú területein fordulnak elő. Az elhalt tőzegen fejlődő újabb és újabb tőzegmoha nemzedékek a nedves körülmények hatására vízzel telítődnek, így a láp egésze kiemelkedik környezetéből.

91D0* Láperdők: nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyek társulása. A fatő, a gyökértő és a törzs alsó részére mohás bevonat települ sással, páfránnyal. A ritkán cserélődő víz nyár végére leapad, ilyenkor látszik, hogy a kiszélesedett tövű fák a gyökérzetükön állnak („lábas égerek”).

Szibériai hamuvirág (Ligularia siberica)

80-150 cm magas, évelő növény. A tőlevelek mélyen szíves vállúak, tojásdad alakúak.  A szárlevelek hegedű alakúak. Június-júliusban virágzik. Virágzata sárga színű, hosszú fürtben álló fészek-virágzat. Élőhelyei magassásrétek, fűz- és nyírlápok.

Angelica palustris (Réti angyalgyökér)

A réti angyalgyökér fokozottan védett faj. Viszonylag nagytermetű, a kifejlett, virágzó növény kopasz, általában 50-150 cm magas szárú. Erőteljes növekedésű, kopasz, évelő növény, virágait és terméseit a második évtől hozza. A tőlevelek a talajra fekvők, gerincük tört, levélkéi tojásdadok, majdnem szíves vállúak, durván fogas szélűek. Virágzata összetett ernyő. Június- augusztusban virágzik. Élőhelyét láprétek mocsárrétek, nyír- és fűzlápok képezik.

A terület 2007-től Natura 2000 élőhelyvédelmi terület. Kovászna megye észak-keleti részén,
a Nemere-hegységben, a Veresvíz-patak mentén helyezkedik el, 990- 1030 m tengerszint feletti magasságon.
Összterülete 66 ha. Területét fele-fele arányban borítják erők és természetes gyepek.
Elszigeteltségnek köszönhetően jó megőrzési állapotban lévő élőhelyek találhatóak itt,
egyaránt jó állapotban vannak az erdők, gyepek és mocsaras területek is. A terület felépítése
komplex, megtalálhatók itt erdei fenyővel tarkított lápos tisztások, lucfenyő, molyhos nyír és
tőzegtelepek. A fűfélék diverzitása igen magas.
Jellemző fafajok az erdei fenyő (Pinus sylvestris), a közönséges lucfenyő (Picea abies), a
közönséges nyír  (Betula pendula), a törpe nyír (Betula humilis), a molyhos nyír (Betula
pubescens), az enyves éger  (Alnus incana), a babérfűz (Salix pentandra), a hegyi áfonya
(Vaccinium vitis-idaea), a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), és a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos).